Az ingatlan eladásából származó jövedelem után 15% SZJA-t kell fizetni, de csak a szerzés óta eltelt évek szerint csökkentett részére. A szerzés évét követő 5. évtől nincs adó. A kalkulátor az eladási és a szerzési ár, a költségek és az évek alapján kiszámolja, mennyit kell fizetned.
Hogyan számol a kalkulátor?
- Jövedelem = eladási ár - szerzési érték - a szerzés költségei - értéknövelő beruházások - az eladás költségei. Ha ez nulla vagy kevesebb, nincs adó.
- Adóköteles rész: a jövedelemnek a szerzés óta eltelt évek szerint csökkentett része (lásd a táblázatot).
- SZJA = az adóköteles rész 15%-a.
Az adóköteles rész a szerzés óta eltelt évek szerint
A számított jövedelem adóköteles része a szerzés évétől eltelt naptári évek szerint csökken (Szja tv. 62. § (4)). 2017. január 1. óta ez minden ingatlanra azonos: lakásra, házra, telekre, üdülőre, garázsra, üzletre és az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jogra is.
| Az eladás éve | A jövedelem adóköteles része |
|---|---|
| A szerzés éve | 100% |
| A szerzést követő 1. év | 100% |
| A szerzést követő 2. év | 90% |
| A szerzést követő 3. év | 60% |
| A szerzést követő 4. év | 30% |
| A szerzést követő 5. év és utána | 0% |
Naptári években: ev = az átruházás éve - a szerzés éve. A szerzés éve a 0. év. Mindkét dátum az a nap, amikor a szerződést (okiratot, határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották (Szja tv. 59. §, 60. § (1)); öröklésnél a szerzés napja az örökhagyó halálának napja. 5 vagy nagyobb évnél a szorzó 0.
Mi vonható le, és mi nem?
- A megszerzésre fordított összeg: a szerzési szerződés (okirat, határozat) szerinti érték; csere esetén a csereszerződésben rögzített érték (62. § (1) a), (2) a)-b))
- A megszerzéssel összefüggő más kiadások, például a vásárláskor megfizetett illeték és ügyvédi díj (62. § (1) a))
- Értéknövelő beruházás: az ingatlan szokásos piaci értékét növelő, számlával igazolt ráfordítás (62. § (1) b), 3. § 32. pont)
- Állagmegóvás, ha az átruházást megelőző 24 hónapon belül történt, és meghaladja az átruházási szerződés szerinti bevétel 5%-át (3. § 32. pont b))
- Az átruházással kapcsolatos kiadások, például hirdetés, ügyvédi díj, energetikai tanúsítvány, ingatlanközvetítői jutalék, számlával (62. § (1) c))
- 2007 után épített, bővített épületrésznél: a használatbavételig kiállított, az építtető (vagy házastársa) nevére szóló számlák szerinti érték, de legalább a beépített anyagérték (62. § (2) e))
Nem vonható le:
- Házilagos (saját) munka értéke
- Számlával, okirattal nem igazolt kiadás
- A 24 hónapnál régebbi vagy a bevétel 5%-át el nem érő állagmegóvás, karbantartás (például festés)
- Az a kiadás, amelyet a magánszemély már valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt, ideértve a bérbeadásnál elszámolt értékcsökkenési leírást (62. § (1))
- Ha a szerzési érték nem állapítható meg és a 75%-os szabályt alkalmazzák, vagy ajándékozott ingatlannál a 75%-os szabály szerint számolnak: semmilyen más költség (62. § (2) gb), (3))
- A költségek összege legfeljebb a bevételig számítható; a számított összeg legalább 0, veszteség nem vihető át más jövedelemre
További tudnivalók
- A szerzés időpontja az örökség megnyíltának napja, azaz az örökhagyó halálának napja (60. § (1)). A szerzési érték az illeték kiszabásához figyelembe vett érték (62. § (2) f) fb)). Ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket (az egyenes ági rokon, a túlélő házastárs és a testvér öröklése illetékmentes, Itv. 16. § (1) i)-j)), a hagyatéki leltárban feltüntetett vagy a hagyatéki eljárásban az ingatlan értékeként feltüntetett más érték (62. § (2) g) ga)). Ha az illetéket a bevallási határidőig még nem szabták ki: a hagyatéki leltár értéke, ennek hiányában a bevétel 50%-a, amit az illeték kiszabása után önellenőrzéssel lehet módosítani (62. § (2) fb)). A leltárba az ingatlan a jegyző által kiállított adó- és értékbizonyítvány szerinti értékkel kerül, ez ellen az érdekeltek fellebbezhetnek (Het. 26. §). Házassági vagyonközösségben szerzett saját rész és az örökölt rész szerzési időpontja külön számít.
- A szerzés időpontja az ajándékozási szerződés ingatlanügyi hatósághoz benyújtásának napja. A szerzési érték az ajándékozási illeték kiszabásához figyelembe vett érték (62. § (2) f) fb)). Ha illetéket nem szabtak ki (egyenes ági rokon, házastárs, testvér közötti ajándékozás illetékmentes, Itv. 17. § (1) p), w)), szerzési értékként a bevétel 75%-a vonható le, más költség nem (62. § (2) gb) 1.); ajándékozás utáni ráépítésnél választható a részletes elszámolás (gb) 2.).
- Ha a megszerzésre fordított összeg semmilyen módon nem állapítható meg, a bevételt annak 75%-ával kell csökkenteni, más kiadás nem vonható le (62. § (3)). Elveszett szerződés nem ok erre, mert az ingatlanügyi hatóságtól beszerezhető.
- Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni: a Szocho tv. (2018. évi LII. törvény) 1. §-a nem sorolja fel az ingatlan átruházásából származó jövedelmet. Egészségügyi hozzájárulás (eho) 2019 óta nincs, a szocho vette át a helyét. Kivétel: ha az értékesítés gazdasági tevékenység keretében történik (nem egyéni vállalkozóként), a jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelem (62. § (3a)), amely az összevont adóalap része, így szochóköteles, és az évek szerinti csökkentés sem alkalmazható.
- Adóelőleget nem kell fizetni: az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg (Szja tv. 63. § (1)).
- A jövedelemszerzés éve az eladási szerződés ingatlanügyi hatósághoz benyújtásának éve (59. §), részletfizetésnél is a teljes vételár ekkor bevétel. A jövedelmet a következő év május 20-ig kell bevallani és az adót eddig megfizetni: 2026-os eladásnál 2027. május 20., a 26SZJA nyomtatványon vagy a NAV bevallási tervezetének kiegészítésével. Nem kell bevallani, ha a jövedelem nulla, az átruházás a szerzés évét követő 5. évben vagy később történt, vagy az ügylet adómentes. Az iratokat az elévülésig kell megőrizni (2026-os jövedelemnél 2032. december 31.).
- A lakáscélú felhasználás kedvezménye 2008. január 1. óta nincs (a 63. §-t a 2007. évi CXXVI. törvény alakította át); az eladási árból vett másik ingatlan miatt nem jár SZJA-kedvezmény.
- Méltányosság: a NAV kérelemre, a jövedelmi, vagyoni, szociális körülmények és a felhasználás alapján mérsékelheti vagy elengedheti az adót, különösen ha a jövedelmet saját, közeli hozzátartozó, élettárs vagy volt házastárs lakhatására fordítják (63. § (7)).
- Idősotthoni, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy ápolási intézményben (EGT-ben) vásárolt, visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli férőhelyre fordított jövedelem adóját nem kell megfizetni; bevallás utáni felhasználásnál az átruházást követő második adóév végéig visszaigényelhető (63. § (2)-(3)).
- Bevétel az eladási ár, a cserében kapott dolog szokásos piaci értéke, és a vevő által részletfizetés miatt fizetett kamat is (61. § (1), NAV 9. füzet példája). A szokásos piaci értéket meghaladó rész egyéb jövedelem (61. § (2)).
- Házassági vagyonközösség alatt szerzett ingatlannál a szerzési időpont mindkét házastársnál azonos, hacsak házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik (60. § (1a)).
- 2007. december 31. után történt ráépítésnél, 6 m²-t meghaladó alapterület-növelésnél választható: az utolsó használatbavétel időpontja az egész ingatlan szerzési ideje, vagy a bevétel a ráfordítások arányában megosztva, szerzési időpontonként külön szorzóval számol (60. § (3)-(4)). Hivatalos használatbavétel hiányában a tényleges használatbavétel éve, ennek hiányában az átruházás éve.
- Földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlannál az eredeti ingatlan szerzési időpontja számít (60. § (2)); egyéb cserénél a csereszerződés benyújtásának napja.
- Adómentes: házassági vagyonközösség megszüntetésekor a házastárs általi megváltás; magánszemélyek közötti tartási, életjáradéki, öröklési szerződés; 2025-től a felújított műemlék 36 hónapon túli eladása igazolással (Szja tv. 1. számú melléklet 7.1., 7.6., 7.48. pont).
- Termőföldből átminősített ingatlannál (62/A. §) külön szabály: a szokásos hozamot meghaladó rész háromszorosa adóalap, és az évek szerinti csökkentés nem alkalmazható (öröklés esetén nem kell alkalmazni).
- Több tulajdonosnál mindenki a saját tulajdoni hányadára eső bevétel és költség alapján, külön számol és vall be.
- Az eladó illetéket nem fizet; a visszterhes vagyonátruházási illetéket a vevő fizeti (lásd /utmutato/vagyonszerzesi-illetek).
- A T/929. számú, 2027-es adócsomag-javaslat (családi kedvezmények, adójóváírás) ismertetései nem említik az ingatlan-átruházás szabályainak változását; 2027. január 1. után újra ellenőrizni.
Részletesen, példákkal: ingatlan eladás utáni adó és örökölt ingatlan eladása.
A kalkulátor tájékoztató jellegű, a 2026. november 20-i hatályos szabályok szerint számol. Különleges esetben (csere, résztulajdon, vállalkozói ingatlan, külföldi illetőség) kérdezz adótanácsadót, vagy nézd meg a NAV tájékoztatóját.
Gyakori kérdések
Hány év után adómentes az ingatlan eladása?
2017 óta minden ingatlannál (lakás, ház, telek, üdülő) a szerzés évét követő 5. évtől nem kell SZJA-t fizetni, mert a számított jövedelem 0%-a adóköteles.
Mennyi az ingatlan eladás utáni adó?
A jövedelem adóköteles részének 15%-a. A jövedelem az eladási ár mínusz a szerzési érték, az értéknövelő beruházások és az eladás költségei; ebből a szerzés óta eltelt évek szerint csökkentett rész adóköteles.
Kell adót fizetni, ha veszteséggel adom el?
Nem. Ha az eladási ár nem haladja meg a szerzési értéket és a levonható költségek összegét, nincs jövedelem, így adó sincs.
Mentes az adó alól, ha az árát másik lakásra költöm?
Nem. A régi lakáscélú kedvezmény megszűnt; az adót attól függetlenül meg kell fizetni, mire költöd az árat.
Mikor kell bevallani és befizetni?
A jövedelemszerzés éve az eladási szerződés ingatlanügyi hatósághoz benyújtásának éve (59. §), részletfizetésnél is a teljes vételár ekkor bevétel. A jövedelmet a következő év május 20-ig kell bevallani és az adót eddig megfizetni: 2026-os eladásnál 2027. május 20., a 26SZJA nyomtatványon vagy a NAV bevallási tervezetének kiegészítésével. Nem kell bevallani, ha a jövedelem nulla, az átruházás a szerzés évét követő 5. évben vagy később történt, vagy az ügylet adómentes. Az iratokat az elévülésig kell megőrizni (2026-os jövedelemnél 2032. december 31.).
- Nemzeti Jogszabálytár: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (59-64. §; hatályos szöveg 2026. X. 1-től)
- NAV 9. információs füzet: Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek (közzétéve 2026. 02. 04.)
- NAV: Az ingatlan-adásvétel adózási szabályai, eladó
- Nemzeti Jogszabálytár: 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (1. §)
- Nemzeti Jogszabálytár: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (16., 17. §)
- Nemzeti Jogszabálytár: 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról (26. §)