RealmonitorRealStart
  1. Kezdőlap
  2. Ingatlan eladás adó kalkulátor
Ingyenes kalkulátor

Ingatlan eladás utáni adó kalkulátor (SZJA, 2026)

Lakás, ház, telek vagy egyéb ingatlan eladása után: mennyi adót kell fizetned, és mikor nulla.

Frissítve: · RealStart szerkesztőség

Röviden

Az ingatlan eladásából származó jövedelem után 15% SZJA-t kell fizetni, de csak a szerzés óta eltelt évek szerint csökkentett részére. A szerzés évét követő 5. évtől nincs adó. A kalkulátor az eladási és a szerzési ár, a költségek és az évek alapján kiszámolja, mennyit kell fizetned.

Hogyan szerezted az ingatlant?
A szerzés éve és a szerzési érték a vételi szerződésből jön.
Öröklésnél az örökhagyó halálának éve, vételnél a szerződés éve.
Vételár; öröklésnél a hagyatéki eljárásban megállapított érték.
Például a vételkor megfizetett illeték és ügyvédi díj.
Számlával igazolt, értéknövelő felújítás, bővítés.
Ügyvédi díj, jutalék, energetikai tanúsítvány, hirdetés.

Hogyan számol a kalkulátor?

  1. Jövedelem = eladási ár - szerzési érték - a szerzés költségei - értéknövelő beruházások - az eladás költségei. Ha ez nulla vagy kevesebb, nincs adó.
  2. Adóköteles rész: a jövedelemnek a szerzés óta eltelt évek szerint csökkentett része (lásd a táblázatot).
  3. SZJA = az adóköteles rész 15%-a.

Az adóköteles rész a szerzés óta eltelt évek szerint

A számított jövedelem adóköteles része a szerzés évétől eltelt naptári évek szerint csökken (Szja tv. 62. § (4)). 2017. január 1. óta ez minden ingatlanra azonos: lakásra, házra, telekre, üdülőre, garázsra, üzletre és az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jogra is.

Az eladás éveA jövedelem adóköteles része
A szerzés éve100%
A szerzést követő 1. év100%
A szerzést követő 2. év90%
A szerzést követő 3. év60%
A szerzést követő 4. év30%
A szerzést követő 5. év és utána0%

Naptári években: ev = az átruházás éve - a szerzés éve. A szerzés éve a 0. év. Mindkét dátum az a nap, amikor a szerződést (okiratot, határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották (Szja tv. 59. §, 60. § (1)); öröklésnél a szerzés napja az örökhagyó halálának napja. 5 vagy nagyobb évnél a szorzó 0.

Mi vonható le, és mi nem?

  • A megszerzésre fordított összeg: a szerzési szerződés (okirat, határozat) szerinti érték; csere esetén a csereszerződésben rögzített érték (62. § (1) a), (2) a)-b))
  • A megszerzéssel összefüggő más kiadások, például a vásárláskor megfizetett illeték és ügyvédi díj (62. § (1) a))
  • Értéknövelő beruházás: az ingatlan szokásos piaci értékét növelő, számlával igazolt ráfordítás (62. § (1) b), 3. § 32. pont)
  • Állagmegóvás, ha az átruházást megelőző 24 hónapon belül történt, és meghaladja az átruházási szerződés szerinti bevétel 5%-át (3. § 32. pont b))
  • Az átruházással kapcsolatos kiadások, például hirdetés, ügyvédi díj, energetikai tanúsítvány, ingatlanközvetítői jutalék, számlával (62. § (1) c))
  • 2007 után épített, bővített épületrésznél: a használatbavételig kiállított, az építtető (vagy házastársa) nevére szóló számlák szerinti érték, de legalább a beépített anyagérték (62. § (2) e))

Nem vonható le:

  • Házilagos (saját) munka értéke
  • Számlával, okirattal nem igazolt kiadás
  • A 24 hónapnál régebbi vagy a bevétel 5%-át el nem érő állagmegóvás, karbantartás (például festés)
  • Az a kiadás, amelyet a magánszemély már valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt, ideértve a bérbeadásnál elszámolt értékcsökkenési leírást (62. § (1))
  • Ha a szerzési érték nem állapítható meg és a 75%-os szabályt alkalmazzák, vagy ajándékozott ingatlannál a 75%-os szabály szerint számolnak: semmilyen más költség (62. § (2) gb), (3))
  • A költségek összege legfeljebb a bevételig számítható; a számított összeg legalább 0, veszteség nem vihető át más jövedelemre

További tudnivalók

  • A szerzés időpontja az örökség megnyíltának napja, azaz az örökhagyó halálának napja (60. § (1)). A szerzési érték az illeték kiszabásához figyelembe vett érték (62. § (2) f) fb)). Ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket (az egyenes ági rokon, a túlélő házastárs és a testvér öröklése illetékmentes, Itv. 16. § (1) i)-j)), a hagyatéki leltárban feltüntetett vagy a hagyatéki eljárásban az ingatlan értékeként feltüntetett más érték (62. § (2) g) ga)). Ha az illetéket a bevallási határidőig még nem szabták ki: a hagyatéki leltár értéke, ennek hiányában a bevétel 50%-a, amit az illeték kiszabása után önellenőrzéssel lehet módosítani (62. § (2) fb)). A leltárba az ingatlan a jegyző által kiállított adó- és értékbizonyítvány szerinti értékkel kerül, ez ellen az érdekeltek fellebbezhetnek (Het. 26. §). Házassági vagyonközösségben szerzett saját rész és az örökölt rész szerzési időpontja külön számít.
  • A szerzés időpontja az ajándékozási szerződés ingatlanügyi hatósághoz benyújtásának napja. A szerzési érték az ajándékozási illeték kiszabásához figyelembe vett érték (62. § (2) f) fb)). Ha illetéket nem szabtak ki (egyenes ági rokon, házastárs, testvér közötti ajándékozás illetékmentes, Itv. 17. § (1) p), w)), szerzési értékként a bevétel 75%-a vonható le, más költség nem (62. § (2) gb) 1.); ajándékozás utáni ráépítésnél választható a részletes elszámolás (gb) 2.).
  • Ha a megszerzésre fordított összeg semmilyen módon nem állapítható meg, a bevételt annak 75%-ával kell csökkenteni, más kiadás nem vonható le (62. § (3)). Elveszett szerződés nem ok erre, mert az ingatlanügyi hatóságtól beszerezhető.
  • Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni: a Szocho tv. (2018. évi LII. törvény) 1. §-a nem sorolja fel az ingatlan átruházásából származó jövedelmet. Egészségügyi hozzájárulás (eho) 2019 óta nincs, a szocho vette át a helyét. Kivétel: ha az értékesítés gazdasági tevékenység keretében történik (nem egyéni vállalkozóként), a jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelem (62. § (3a)), amely az összevont adóalap része, így szochóköteles, és az évek szerinti csökkentés sem alkalmazható.
  • Adóelőleget nem kell fizetni: az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg (Szja tv. 63. § (1)).
  • A jövedelemszerzés éve az eladási szerződés ingatlanügyi hatósághoz benyújtásának éve (59. §), részletfizetésnél is a teljes vételár ekkor bevétel. A jövedelmet a következő év május 20-ig kell bevallani és az adót eddig megfizetni: 2026-os eladásnál 2027. május 20., a 26SZJA nyomtatványon vagy a NAV bevallási tervezetének kiegészítésével. Nem kell bevallani, ha a jövedelem nulla, az átruházás a szerzés évét követő 5. évben vagy később történt, vagy az ügylet adómentes. Az iratokat az elévülésig kell megőrizni (2026-os jövedelemnél 2032. december 31.).
  • A lakáscélú felhasználás kedvezménye 2008. január 1. óta nincs (a 63. §-t a 2007. évi CXXVI. törvény alakította át); az eladási árból vett másik ingatlan miatt nem jár SZJA-kedvezmény.
  • Méltányosság: a NAV kérelemre, a jövedelmi, vagyoni, szociális körülmények és a felhasználás alapján mérsékelheti vagy elengedheti az adót, különösen ha a jövedelmet saját, közeli hozzátartozó, élettárs vagy volt házastárs lakhatására fordítják (63. § (7)).
  • Idősotthoni, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy ápolási intézményben (EGT-ben) vásárolt, visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli férőhelyre fordított jövedelem adóját nem kell megfizetni; bevallás utáni felhasználásnál az átruházást követő második adóév végéig visszaigényelhető (63. § (2)-(3)).
  • Bevétel az eladási ár, a cserében kapott dolog szokásos piaci értéke, és a vevő által részletfizetés miatt fizetett kamat is (61. § (1), NAV 9. füzet példája). A szokásos piaci értéket meghaladó rész egyéb jövedelem (61. § (2)).
  • Házassági vagyonközösség alatt szerzett ingatlannál a szerzési időpont mindkét házastársnál azonos, hacsak házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik (60. § (1a)).
  • 2007. december 31. után történt ráépítésnél, 6 m²-t meghaladó alapterület-növelésnél választható: az utolsó használatbavétel időpontja az egész ingatlan szerzési ideje, vagy a bevétel a ráfordítások arányában megosztva, szerzési időpontonként külön szorzóval számol (60. § (3)-(4)). Hivatalos használatbavétel hiányában a tényleges használatbavétel éve, ennek hiányában az átruházás éve.
  • Földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlannál az eredeti ingatlan szerzési időpontja számít (60. § (2)); egyéb cserénél a csereszerződés benyújtásának napja.
  • Adómentes: házassági vagyonközösség megszüntetésekor a házastárs általi megváltás; magánszemélyek közötti tartási, életjáradéki, öröklési szerződés; 2025-től a felújított műemlék 36 hónapon túli eladása igazolással (Szja tv. 1. számú melléklet 7.1., 7.6., 7.48. pont).
  • Termőföldből átminősített ingatlannál (62/A. §) külön szabály: a szokásos hozamot meghaladó rész háromszorosa adóalap, és az évek szerinti csökkentés nem alkalmazható (öröklés esetén nem kell alkalmazni).
  • Több tulajdonosnál mindenki a saját tulajdoni hányadára eső bevétel és költség alapján, külön számol és vall be.
  • Az eladó illetéket nem fizet; a visszterhes vagyonátruházási illetéket a vevő fizeti (lásd /utmutato/vagyonszerzesi-illetek).
  • A T/929. számú, 2027-es adócsomag-javaslat (családi kedvezmények, adójóváírás) ismertetései nem említik az ingatlan-átruházás szabályainak változását; 2027. január 1. után újra ellenőrizni.

Részletesen, példákkal: ingatlan eladás utáni adó és örökölt ingatlan eladása.

A kalkulátor tájékoztató jellegű, a 2026. november 20-i hatályos szabályok szerint számol. Különleges esetben (csere, résztulajdon, vállalkozói ingatlan, külföldi illetőség) kérdezz adótanácsadót, vagy nézd meg a NAV tájékoztatóját.

Gyakori kérdések

Hány év után adómentes az ingatlan eladása?

2017 óta minden ingatlannál (lakás, ház, telek, üdülő) a szerzés évét követő 5. évtől nem kell SZJA-t fizetni, mert a számított jövedelem 0%-a adóköteles.

Mennyi az ingatlan eladás utáni adó?

A jövedelem adóköteles részének 15%-a. A jövedelem az eladási ár mínusz a szerzési érték, az értéknövelő beruházások és az eladás költségei; ebből a szerzés óta eltelt évek szerint csökkentett rész adóköteles.

Kell adót fizetni, ha veszteséggel adom el?

Nem. Ha az eladási ár nem haladja meg a szerzési értéket és a levonható költségek összegét, nincs jövedelem, így adó sincs.

Mentes az adó alól, ha az árát másik lakásra költöm?

Nem. A régi lakáscélú kedvezmény megszűnt; az adót attól függetlenül meg kell fizetni, mire költöd az árat.

Mikor kell bevallani és befizetni?

A jövedelemszerzés éve az eladási szerződés ingatlanügyi hatósághoz benyújtásának éve (59. §), részletfizetésnél is a teljes vételár ekkor bevétel. A jövedelmet a következő év május 20-ig kell bevallani és az adót eddig megfizetni: 2026-os eladásnál 2027. május 20., a 26SZJA nyomtatványon vagy a NAV bevallási tervezetének kiegészítésével. Nem kell bevallani, ha a jövedelem nulla, az átruházás a szerzés évét követő 5. évben vagy később történt, vagy az ügylet adómentes. Az iratokat az elévülésig kell megőrizni (2026-os jövedelemnél 2032. december 31.).