Örökölt ingatlan eladásakor a szerzés napja az örökhagyó halálának napja, és ettől számít az 5 éves szabály: ha a halál 2021-ben vagy korábban történt, a 2026-os eladás után nincs SZJA. Korábbi eladásnál a nyereség után 15% SZJA-t fizetsz, ahol a szerzési érték főszabályként a hagyatéki leltárban szereplő érték, illetékköteles öröklésnél pedig az illetékhez megállapított érték. A gyermek, unoka, szülő, házastárs és testvér öröklése illetékmentes, és eladóként illetéket nem fizetsz.
Mikor kell adót fizetni az örökölt ingatlan eladása után?
Az örökölt ingatlanra ugyanaz az SZJA-szabály vonatkozik, mint a vásároltra (lásd: ingatlan eladás utáni adó), két különbséggel. A szerzés napja nem egy szerződés benyújtása, hanem az öröklés megnyílta, vagyis az örökhagyó halálának napja. A szerzési érték pedig nem vételár, hanem a hagyatéki eljárásban megállapított érték. Az, hogy mikor zárult le a hagyatéki eljárás, vagy mikor kerültél fel a tulajdoni lapra, a határidő szempontjából nem számít.
| Az örökhagyó halálának éve (2026-os eladásnál) | Hányadik év | A nyereség adóköteles része |
|---|---|---|
| 2026 vagy 2025 | 0. vagy 1. | 100% |
| 2024 | 2. | 90% |
| 2023 | 3. | 60% |
| 2022 | 4. | 30% |
| 2021 vagy korábban | 5. vagy későbbi | 0% |
Az adó az adóköteles rész 15%-a. Ha a nyereség nulla vagy negatív, vagy a halál évét követő 5. évben vagy később adsz el, nem kell adót fizetni és az eladást bevallani sem.
Mi a szerzési érték örökölt ingatlannál?
- Ha nem szabtak ki öröklési illetéket (mert egyenes ági rokon, házastárs vagy testvér örökölt, ezek mentesek): a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárásban az ingatlan értékeként feltüntetett más érték.
- Ha öröklési illetéket szabtak ki (például unokaöcs, unokahúg vagy nem rokon örökölt): az az érték, amelyet a NAV az illeték kiszámításához figyelembe vett.
- Ha az illetéket a bevallási határidőig még nem szabták ki: a hagyatéki leltár szerinti érték, ennek hiányában az eladási ár 50%-a. Az illeték kiszabása után ezt önellenőrzéssel javíthatod.
A szerzési értéken felül levonhatod az értéknövelő beruházásokat (ha az öröklés után például felújítottad a lakást, számlával) és az eladás költségeit (ügyvéd, hirdetés, energetikai tanúsítvány, közvetítői jutalék).
Miért számít a hagyatéki leltár értéke?
A leltárba az ingatlan az önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány szerinti értékkel kerül. Ezt a jegyző a leltár felvételekor közli az örökösökkel, és aki szerint nem reális, fellebbezhet ellene. Ha néhány éven belül eladnád az ingatlant, ennek tétje van: minél alacsonyabb a leltári érték, annál nagyobb a papíron kimutatott nyereség, és annál több az adó.
- Számított összeg: 45 000 000 - 30 000 000 - 500 000 = 14 500 000 Ft
- 2024-es szerzés, 2026-os eladás: 2. év, 90%, a jövedelem 13 050 000 Ft
- Adó: 15%, vagyis 1 957 500 Ft
Hogy mennyit ér az ingatlan a piacon, abban a mennyit ér a lakásom kalkulátor vagy egy részletes Árbecslés a környékbeli hirdetések alapján ad kiindulópontot, ez az örököstársakkal való megegyezéshez is jól jön. Vitás esetben hivatalos értékbecslést is készíttethettek.
Saját rész és örökölt rész: két külön számítás
Gyakori, hogy a túlélő házastárs vagy egy örökös már korábban is tulajdonos volt. Ilyenkor a saját részed a saját szerzési napoddal, az örökölt rész az örökhagyó halálának napjával számít, és a két részre külön kell kiszámolni az adót.
Haszonélvezettel terhelt örökölt ingatlan
Ha az örökhagyónak gyermeke és házastársa is volt, törvényes öröklésnél a gyermekek öröklik a közösen lakott lakást, a házastársat pedig holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg rajta és a berendezésén. A haszonélvező lakhat benne vagy bérbe adhatja. A gyermekek nem kényszeríthetik ki a haszonélvezet megváltását, az özvegy viszont bármikor kérheti.
Haszonélvezettel terhelt lakást kevesen vesznek meg, hiszen a vevő nem költözhet be, ezért eladás előtt a haszonélvezetet jellemzően megszüntetik: a haszonélvező ingyen vagy pénzért lemond róla, ügyvéd által ellenjegyzett okiratban, és a jogot törlik a tulajdoni lapról.
- Mennyit ér a haszonélvezet? Az illetéktörvény szerint az egyévi érték a forgalmi érték huszadrésze, ezt a haszonélvező életkora szerint kell szorozni: 25 év alatt tízzel, 25-50 év között nyolccal, 51-65 év között hattal, 65 év felett néggyel. Egy 70 éves özvegy haszonélvezete így a lakás értékének 20%-a. A megváltás összegében ettől eltérően is megállapodhattok.
- Adó a lemondásért kapott pénz után: ha a haszonélvező pénzt kap, az nála ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszüntetéséből származó jövedelem, ugyanazzal az 5 éves szabállyal (a szerzés napja az öröklés napja).
- Ha a haszonélvező meghal: a haszonélvezet megszűnik, és a tulajdonosnak ezért nem kell illetéket fizetnie.
Több örökös, osztatlan közös tulajdon
Ha többen örököltök, a végzés után osztatlan közös tulajdonban lesztek, mindenki a saját hányadával. Az egész ingatlant csak mindenki aláírásával lehet eladni. Ha valaki csak a saját hányadát adja el kívülállónak, a többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg.
- Közös eladás: mindannyian eladók vagytok, a vételár a hányadok szerint oszlik, és mindenki maga vallja be a saját részére eső jövedelmet.
- Osztályos egyezség a hagyatéki eljárásban: a közjegyző előtt megegyezhettek, hogy az ingatlant egyikőtök kapja, a többiek mást vagy pénzt. Aki ingyen engedi át a részét, annak terhére nem szabnak ki illetéket, a megszerző pedig úgy illetékezik, mintha közvetlenül az örökhagyótól örökölt volna. Ha pénzért, az átvevő a ráeső örökrészen felüli rész után visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet; testvérek között is, mert a testvérek közötti visszterhes szerzés nem illetékmentes.
- Kivásárlás a hagyaték lezárása után: az egyik örökös megveszi a többiek részét. Ez rendes adásvétel: az eladó örökösök a halál napjától számított évekkel számolják az SZJA-t, a vevő illetéket fizet a megvett hányad után (egyenes ági rokonok, például szülő és gyermek között ez illetékmentes).
Ha nem tudtok megegyezni, bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon megszüntetését, végső soron bíróság előtt. A bíróság elsősorban természetben osztja meg az ingatlant; ha ez nem lehetséges, valamelyik tulajdonostárs tulajdonába adja megfelelő ellenértékért, vagy elrendeli az eladását. Ez hosszadalmas lehet, ezért szinte mindig jobb a megegyezés, amit egy közösen elfogadott piaci ár sokat segít.
Elővásárlási jog: kit kell megkérdezni?
- Tulajdonostársak: ha a hányadodat kívülállónak adnád el, a kapott vételi ajánlatot az elfogadása előtt teljes terjedelmében közölnöd kell velük. Ha ugyanazokkal a feltételekkel elfogadják, a szerződés velük jön létre.
- Jogszabályon alapuló elővásárlási jog: például termőföldnél vagy ha önkormányzati rendelet ad ilyet; ez megelőzi a szerződéses elővásárlási jogot. Az ügyvéd ellenőrzi.
- Szerződéses elővásárlási jog: ha az örökhagyó valakinek ilyet adott, és bejegyezték, a tulajdoni lapon látszik.
Az örökölt ingatlan eladásának menete
- Hagyatéki leltár: a haláleset után az önkormányzat jegyzője leltárt készít, az ingatlan az adó- és értékbizonyítvány szerinti értékkel kerül bele. Itt tudsz fellebbezni, ha az érték nem reális.
- Hagyatéki eljárás a közjegyzőnél: tárgyalás, ahol nyilatkoztok az öröklésről, és ha kell, osztályos egyezséget köttök.
- Hagyatékátadó végzés: amikor jogerős, a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy jegyezze be az örökösöket a tulajdoni lapra.
- Felkészülés az eladásra: a tulajdoni lap ellenőrzése (haszonélvezet, jelzálog, egyéb terhek), közüzemi tartozások rendezése, energetikai tanúsítvány, árazás. A szükséges papírokról: ingatlan eladás iratai.
- Adásvételi szerződés ügyvéddel: minden tulajdonos aláír, vagy meghatalmazást ad. Részletek: adásvételi szerződés.
- SZJA-bevallás: ha a halál évét követő 5. éven belül adtad el, és nyereség keletkezett, a következő év május 20-ig vallod be és fizeted meg.
Az adásvételi szerződést a gyakorlatban a jogerős hagyatékátadó végzés birtokában kötik meg, mert ez igazolja, hogy jogosult vagy eladni. Árazni, a lakást rendbe tenni és vevőt keresni már előtte is lehet. Ha az ingatlanon jelzálog van, például az örökhagyó hitele miatt, azt a vételárból kell rendezni, mielőtt a vevő tehermentesen megkapja az ingatlant.
Illeték: ki fizet és mit?
- Öröklési illeték: az örökhagyó egyenes ági rokona (gyermeke, unokája, szülője), házastársa és testvére mentes. Más örökös a neki jutott tiszta örökrész után 18%-ot, lakásnál 9%-ot fizet.
- Az eladásnál: eladóként nem fizetsz illetéket, a vevő fizeti a vagyonszerzési illetéket (részletek).
A haszonélvezet megszüntetése, az osztályos egyezség és a kivásárlás adó- és illetékkövetkezménye esetenként eltér, ezért ezekben a lépésekben aláírás előtt kérdezz ügyvédet vagy adótanácsadót.
Gyakori kérdések
Hány év után adómentes az örökölt ingatlan eladása?
Az örökhagyó halálának évét követő 5. naptári évtől. Ha a halál 2021-ben vagy korábban történt, a 2026-os eladás után nincs SZJA. A hagyatéki eljárás hossza és a tulajdoni lapra kerülés dátuma ebből a szempontból nem számít.
Mi számít szerzési értéknek örökölt ingatlannál?
Ha öröklési illetéket nem szabtak ki (gyermek, unoka, szülő, házastárs vagy testvér öröklésénél), a hagyatéki leltárban szereplő érték. Illetékköteles öröklésnél a NAV által az illetékhez figyelembe vett érték. Ha az illetéket a bevallásig még nem szabták ki, a leltári érték, ennek hiányában az eladási ár 50%-a.
Kell-e öröklési illetéket fizetni a szülőtől örökölt lakás után?
Nem. Az egyenes ági rokonok (gyermek, unoka, szülő), a túlélő házastárs és a testvér öröklése illetékmentes. Más örökösnél az öröklési illeték általában 18%, lakásnál 9%.
Eladható-e a lakás, ha az özvegy haszonélvezete rajta van?
Jogilag igen, de a vevő a haszonélvező miatt nem költözhet be, ezért a gyakorlatban előbb megszüntetik a haszonélvezetet: a haszonélvező ingyen vagy pénzért lemond róla. A megváltást a gyermekek nem kényszeríthetik ki, az özvegy viszont bármikor kérheti.
Mi a teendő, ha az egyik örökös nem akarja eladni az ingatlant?
Megveheti a többiek részét, vagy ti eladhatjátok a saját hányadotokat, a tulajdonostársak elővásárlási jogát betartva. Ha nincs megegyezés, bármelyik tulajdonostárs bírósághoz fordulhat a közös tulajdon megszüntetéséért.
Mikor lehet aláírni az örökölt ingatlan adásvételi szerződését?
A gyakorlatban a jogerős hagyatékátadó végzés után, mert ez igazolja, hogy az örökösök rendelkezhetnek az ingatlannal. Árazni, felkészíteni és hirdetni már a hagyatéki eljárás alatt is lehet.
- Nemzeti Jogszabálytár: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (59-62. §)
- NAV 9. információs füzet: Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek (2026. 02. 04.)
- Nemzeti Jogszabálytár: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (10., 12., 16., 72. §)
- Nemzeti Jogszabálytár: 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról
- Nemzeti Jogszabálytár: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (5:81-5:84. §, 6:221-6:223. §, 7:58-7:60. §)
- Ingatlan eladás adó kalkulátor
- Ingatlan eladás utáni adó 2026-ban: mikor kell SZJA-t fizetni, mennyit, és hogyan vallod be
- Ingatlan adásvételi szerződés: tartalmi minta pontokba szedve, foglaló, ügyvéd, menet
- Ingatlan eladás: szükséges iratok, igazolások és nyilatkozatok ellenőrzőlistája
- Mennyit ér a lakásom? Ingyenes árbecslés kalkulátor