RealmonitorRealStart
  1. Kezdőlap
  2. Útmutatók
  3. Örökölt ingatlan eladása: mennyi az adó, mi...
Útmutató

Örökölt ingatlan eladása: mennyi az adó, mi a szerzési érték, és hogyan zajlik az eladás

Frissítve: · RealStart szerkesztőség

Röviden

Örökölt ingatlan eladásakor a szerzés napja az örökhagyó halálának napja, és ettől számít az 5 éves szabály: ha a halál 2021-ben vagy korábban történt, a 2026-os eladás után nincs SZJA. Korábbi eladásnál a nyereség után 15% SZJA-t fizetsz, ahol a szerzési érték főszabályként a hagyatéki leltárban szereplő érték, illetékköteles öröklésnél pedig az illetékhez megállapított érték. A gyermek, unoka, szülő, házastárs és testvér öröklése illetékmentes, és eladóként illetéket nem fizetsz.

Mikor kell adót fizetni az örökölt ingatlan eladása után?

Az örökölt ingatlanra ugyanaz az SZJA-szabály vonatkozik, mint a vásároltra (lásd: ingatlan eladás utáni adó), két különbséggel. A szerzés napja nem egy szerződés benyújtása, hanem az öröklés megnyílta, vagyis az örökhagyó halálának napja. A szerzési érték pedig nem vételár, hanem a hagyatéki eljárásban megállapított érték. Az, hogy mikor zárult le a hagyatéki eljárás, vagy mikor kerültél fel a tulajdoni lapra, a határidő szempontjából nem számít.

Az örökhagyó halálának éve (2026-os eladásnál)Hányadik évA nyereség adóköteles része
2026 vagy 20250. vagy 1.100%
20242.90%
20233.60%
20224.30%
2021 vagy korábban5. vagy későbbi0%

Az adó az adóköteles rész 15%-a. Ha a nyereség nulla vagy negatív, vagy a halál évét követő 5. évben vagy később adsz el, nem kell adót fizetni és az eladást bevallani sem.

A hagyatéki eljárás alatt is telik az idő: mire a végzés jogerős, és vevőt találsz, lehet, hogy már a 2. vagy 3. évben jársz, ahol kisebb az adóköteles rész. Ha az eladással nem sürget semmi, érdemes kiszámolni, mennyit jelent egy-egy év várakozás.

Mi a szerzési érték örökölt ingatlannál?

  • Ha nem szabtak ki öröklési illetéket (mert egyenes ági rokon, házastárs vagy testvér örökölt, ezek mentesek): a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárásban az ingatlan értékeként feltüntetett más érték.
  • Ha öröklési illetéket szabtak ki (például unokaöcs, unokahúg vagy nem rokon örökölt): az az érték, amelyet a NAV az illeték kiszámításához figyelembe vett.
  • Ha az illetéket a bevallási határidőig még nem szabták ki: a hagyatéki leltár szerinti érték, ennek hiányában az eladási ár 50%-a. Az illeték kiszabása után ezt önellenőrzéssel javíthatod.

A szerzési értéken felül levonhatod az értéknövelő beruházásokat (ha az öröklés után például felújítottad a lakást, számlával) és az eladás költségeit (ügyvéd, hirdetés, energetikai tanúsítvány, közvetítői jutalék).

Miért számít a hagyatéki leltár értéke?

A leltárba az ingatlan az önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány szerinti értékkel kerül. Ezt a jegyző a leltár felvételekor közli az örökösökkel, és aki szerint nem reális, fellebbezhet ellene. Ha néhány éven belül eladnád az ingatlant, ennek tétje van: minél alacsonyabb a leltári érték, annál nagyobb a papíron kimutatott nyereség, és annál több az adó.

Példa: édesanyád 2024-ben hunyt el, a lakás leltári értéke 30 000 000 Ft. 2026-ban 45 000 000 Ft-ért adod el, az eladás költsége 500 000 Ft.
  • Számított összeg: 45 000 000 - 30 000 000 - 500 000 = 14 500 000 Ft
  • 2024-es szerzés, 2026-os eladás: 2. év, 90%, a jövedelem 13 050 000 Ft
  • Adó: 15%, vagyis 1 957 500 Ft
Ha a leltárban reálisabb, 42 000 000 Ft-os érték szerepelt volna, a számított összeg 2 500 000 Ft, az adó 337 500 Ft lenne.

Hogy mennyit ér az ingatlan a piacon, abban a mennyit ér a lakásom kalkulátor vagy egy részletes Árbecslés a környékbeli hirdetések alapján ad kiindulópontot, ez az örököstársakkal való megegyezéshez is jól jön. Vitás esetben hivatalos értékbecslést is készíttethettek.

Saját rész és örökölt rész: két külön számítás

Gyakori, hogy a túlélő házastárs vagy egy örökös már korábban is tulajdonos volt. Ilyenkor a saját részed a saját szerzési napoddal, az örökölt rész az örökhagyó halálának napjával számít, és a két részre külön kell kiszámolni az adót.

Egy gyermektelen házaspár 2010-ben közösen vette a lakást. A férj 2024-ben meghalt, a közösen lakott lakás az ő részét is a feleség örökölte. Ha a feleség 2026-ban eladja: a saját fele 2010-es szerzésű, adómentes; az örökölt fele 2024-es szerzésű, arra a 2. év 90%-os szabálya vonatkozik, a leltári érték mint szerzési érték mellett.

Haszonélvezettel terhelt örökölt ingatlan

Ha az örökhagyónak gyermeke és házastársa is volt, törvényes öröklésnél a gyermekek öröklik a közösen lakott lakást, a házastársat pedig holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg rajta és a berendezésén. A haszonélvező lakhat benne vagy bérbe adhatja. A gyermekek nem kényszeríthetik ki a haszonélvezet megváltását, az özvegy viszont bármikor kérheti.

Haszonélvezettel terhelt lakást kevesen vesznek meg, hiszen a vevő nem költözhet be, ezért eladás előtt a haszonélvezetet jellemzően megszüntetik: a haszonélvező ingyen vagy pénzért lemond róla, ügyvéd által ellenjegyzett okiratban, és a jogot törlik a tulajdoni lapról.

  • Mennyit ér a haszonélvezet? Az illetéktörvény szerint az egyévi érték a forgalmi érték huszadrésze, ezt a haszonélvező életkora szerint kell szorozni: 25 év alatt tízzel, 25-50 év között nyolccal, 51-65 év között hattal, 65 év felett néggyel. Egy 70 éves özvegy haszonélvezete így a lakás értékének 20%-a. A megváltás összegében ettől eltérően is megállapodhattok.
  • Adó a lemondásért kapott pénz után: ha a haszonélvező pénzt kap, az nála ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszüntetéséből származó jövedelem, ugyanazzal az 5 éves szabállyal (a szerzés napja az öröklés napja).
  • Ha a haszonélvező meghal: a haszonélvezet megszűnik, és a tulajdonosnak ezért nem kell illetéket fizetnie.

Több örökös, osztatlan közös tulajdon

Ha többen örököltök, a végzés után osztatlan közös tulajdonban lesztek, mindenki a saját hányadával. Az egész ingatlant csak mindenki aláírásával lehet eladni. Ha valaki csak a saját hányadát adja el kívülállónak, a többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg.

  1. Közös eladás: mindannyian eladók vagytok, a vételár a hányadok szerint oszlik, és mindenki maga vallja be a saját részére eső jövedelmet.
  2. Osztályos egyezség a hagyatéki eljárásban: a közjegyző előtt megegyezhettek, hogy az ingatlant egyikőtök kapja, a többiek mást vagy pénzt. Aki ingyen engedi át a részét, annak terhére nem szabnak ki illetéket, a megszerző pedig úgy illetékezik, mintha közvetlenül az örökhagyótól örökölt volna. Ha pénzért, az átvevő a ráeső örökrészen felüli rész után visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet; testvérek között is, mert a testvérek közötti visszterhes szerzés nem illetékmentes.
  3. Kivásárlás a hagyaték lezárása után: az egyik örökös megveszi a többiek részét. Ez rendes adásvétel: az eladó örökösök a halál napjától számított évekkel számolják az SZJA-t, a vevő illetéket fizet a megvett hányad után (egyenes ági rokonok, például szülő és gyermek között ez illetékmentes).

Ha nem tudtok megegyezni, bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon megszüntetését, végső soron bíróság előtt. A bíróság elsősorban természetben osztja meg az ingatlant; ha ez nem lehetséges, valamelyik tulajdonostárs tulajdonába adja megfelelő ellenértékért, vagy elrendeli az eladását. Ez hosszadalmas lehet, ezért szinte mindig jobb a megegyezés, amit egy közösen elfogadott piaci ár sokat segít.

Elővásárlási jog: kit kell megkérdezni?

  • Tulajdonostársak: ha a hányadodat kívülállónak adnád el, a kapott vételi ajánlatot az elfogadása előtt teljes terjedelmében közölnöd kell velük. Ha ugyanazokkal a feltételekkel elfogadják, a szerződés velük jön létre.
  • Jogszabályon alapuló elővásárlási jog: például termőföldnél vagy ha önkormányzati rendelet ad ilyet; ez megelőzi a szerződéses elővásárlási jogot. Az ügyvéd ellenőrzi.
  • Szerződéses elővásárlási jog: ha az örökhagyó valakinek ilyet adott, és bejegyezték, a tulajdoni lapon látszik.
Ha megkerülöd az elővásárlásra jogosultat, a szerződés vele szemben hatálytalan. A tudomásszerzéstől számított 30 napon belül (de legfeljebb a szerződéskötéstől számított 3 évig) érvényesítheti az igényét, ha egyúttal elfogadja az ajánlatot és igazolja, hogy ki tudja fizetni.

Az örökölt ingatlan eladásának menete

  1. Hagyatéki leltár: a haláleset után az önkormányzat jegyzője leltárt készít, az ingatlan az adó- és értékbizonyítvány szerinti értékkel kerül bele. Itt tudsz fellebbezni, ha az érték nem reális.
  2. Hagyatéki eljárás a közjegyzőnél: tárgyalás, ahol nyilatkoztok az öröklésről, és ha kell, osztályos egyezséget köttök.
  3. Hagyatékátadó végzés: amikor jogerős, a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy jegyezze be az örökösöket a tulajdoni lapra.
  4. Felkészülés az eladásra: a tulajdoni lap ellenőrzése (haszonélvezet, jelzálog, egyéb terhek), közüzemi tartozások rendezése, energetikai tanúsítvány, árazás. A szükséges papírokról: ingatlan eladás iratai.
  5. Adásvételi szerződés ügyvéddel: minden tulajdonos aláír, vagy meghatalmazást ad. Részletek: adásvételi szerződés.
  6. SZJA-bevallás: ha a halál évét követő 5. éven belül adtad el, és nyereség keletkezett, a következő év május 20-ig vallod be és fizeted meg.

Az adásvételi szerződést a gyakorlatban a jogerős hagyatékátadó végzés birtokában kötik meg, mert ez igazolja, hogy jogosult vagy eladni. Árazni, a lakást rendbe tenni és vevőt keresni már előtte is lehet. Ha az ingatlanon jelzálog van, például az örökhagyó hitele miatt, azt a vételárból kell rendezni, mielőtt a vevő tehermentesen megkapja az ingatlant.

Illeték: ki fizet és mit?

  • Öröklési illeték: az örökhagyó egyenes ági rokona (gyermeke, unokája, szülője), házastársa és testvére mentes. Más örökös a neki jutott tiszta örökrész után 18%-ot, lakásnál 9%-ot fizet.
  • Az eladásnál: eladóként nem fizetsz illetéket, a vevő fizeti a vagyonszerzési illetéket (részletek).

A haszonélvezet megszüntetése, az osztályos egyezség és a kivásárlás adó- és illetékkövetkezménye esetenként eltér, ezért ezekben a lépésekben aláírás előtt kérdezz ügyvédet vagy adótanácsadót.

Gyakori kérdések

Hány év után adómentes az örökölt ingatlan eladása?

Az örökhagyó halálának évét követő 5. naptári évtől. Ha a halál 2021-ben vagy korábban történt, a 2026-os eladás után nincs SZJA. A hagyatéki eljárás hossza és a tulajdoni lapra kerülés dátuma ebből a szempontból nem számít.

Mi számít szerzési értéknek örökölt ingatlannál?

Ha öröklési illetéket nem szabtak ki (gyermek, unoka, szülő, házastárs vagy testvér öröklésénél), a hagyatéki leltárban szereplő érték. Illetékköteles öröklésnél a NAV által az illetékhez figyelembe vett érték. Ha az illetéket a bevallásig még nem szabták ki, a leltári érték, ennek hiányában az eladási ár 50%-a.

Kell-e öröklési illetéket fizetni a szülőtől örökölt lakás után?

Nem. Az egyenes ági rokonok (gyermek, unoka, szülő), a túlélő házastárs és a testvér öröklése illetékmentes. Más örökösnél az öröklési illeték általában 18%, lakásnál 9%.

Eladható-e a lakás, ha az özvegy haszonélvezete rajta van?

Jogilag igen, de a vevő a haszonélvező miatt nem költözhet be, ezért a gyakorlatban előbb megszüntetik a haszonélvezetet: a haszonélvező ingyen vagy pénzért lemond róla. A megváltást a gyermekek nem kényszeríthetik ki, az özvegy viszont bármikor kérheti.

Mi a teendő, ha az egyik örökös nem akarja eladni az ingatlant?

Megveheti a többiek részét, vagy ti eladhatjátok a saját hányadotokat, a tulajdonostársak elővásárlási jogát betartva. Ha nincs megegyezés, bármelyik tulajdonostárs bírósághoz fordulhat a közös tulajdon megszüntetéséért.

Mikor lehet aláírni az örökölt ingatlan adásvételi szerződését?

A gyakorlatban a jogerős hagyatékátadó végzés után, mert ez igazolja, hogy az örökösök rendelkezhetnek az ingatlannal. Árazni, felkészíteni és hirdetni már a hagyatéki eljárás alatt is lehet.