Ingatlan adásvételi szerződés alapján a vevő tulajdonjogát csak ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, illetve közjegyzői okiratba foglalt szerződésből jegyzik be, a földhivatali eljárásban pedig kötelező a jogi képviselet, ezért egy letöltött minta önmagában nem elég. Kötelező elem a felek és az ingatlan pontos azonosítása, a jogcím, a megállapodás és az eladó bejegyzési engedélye; jó szerződésben ezen felül benne van a fizetési ütemezés, a foglaló, a birtokbaadás és a tehermentesítés. A foglalót a teljesítés meghiúsulásáért felelős vevő elveszíti, a felelős eladó kétszeresen fizeti vissza; az előleg viszont főszabályként visszajár.
Kell-e ügyvéd az ingatlan adásvételi szerződéshez?
Igen. Az ingatlan-nyilvántartási törvény szerint magánokirat csak akkor lehet a tulajdonjog bejegyzésének alapja, ha ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyezte (a másik út a közjegyzői okirat), és a bejegyzési eljárásban kötelező a jogi képviselet. A szerződés elektronikus okiratként jut el az ingatlanügyi hatósághoz: ha papíron írjátok alá, a szerkesztő ügyvéd alakítja át elektronikussá.
Ellenjegyzéssel az ügyvéd azt tanúsítja, hogy az okirat megfelel a jogszabályoknak, a felek kijelentették, hogy az az akaratuk, azonosította őket, és előtte írták alá (vagy ismerték el sajátjuknak az aláírást). A Polgári Törvénykönyv ezen felül előírja, hogy ingatlan adásvételét írásba kell foglalni, és az eladó a tulajdonjogon túl a birtokot is köteles átadni.
Az ügyvédet sokszor a vevő bízza meg, de eladóként saját ügyvédet is fogadhatsz, ha a szerződést a te érdekeid szerint is át akarod nézetni. Akár ingatlanossal, akár egyedül adsz el, a szerződést ügyvéd készíti; az ingatlanos a vevő megtalálásában, a tárgyalásban és a szervezésben segít.
Miért nem érdemes letöltött mintával szerződni?
- Nem lesz belőle bejegyzés: ügyvédi ellenjegyzés és elektronikus benyújtás nélkül a vevő nem kerül fel a tulajdoni lapra, vagyis a szerződés éppen a lényeget nem éri el.
- Nem ismeri az ingatlanodat: a jelzálog, a haszonélvezet, a végrehajtási jog vagy az elővásárlási jog rendezése a szerződés legkényesebb része, és ez minden ingatlannál más.
- A bank saját feltételeket kér: hiteles vevőnél a hitelező előírja a fizetési sorrendet, a folyósítás módját és a jelzálog bejegyzését; egy általános minta ezt nem tartalmazza.
- Rossz megfogalmazás, rossz pillanatban: a foglaló, a határidők és az elállási okok pontatlanul leírva éppen akkor nem védenek, amikor baj van.
- Felelősség: az ellenjegyző ügyvéd tanúsítja, hogy az okirat megfelel a jogszabályoknak; egy letöltött mintáért senki sem felel.
Amire a minta jó: az alábbi tartalmi vázzal felkészülhetsz, összegyűjtheted az adatokat, és előre eldöntheted a kérdéseket, mielőtt az ügyvédhez mentek. Így gyorsabban kész a szerződés, és kisebb az esélye, hogy valami kimarad.
Az adásvételi szerződés tartalma pontokba szedve
Kötelező elemek: ezek nélkül nem jegyzik be
- A felek adatai: név, születési név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím, személyi azonosító; cégnél név, székhely, nyilvántartó szerv és nyilvántartási szám. Minden természetes személy nyilatkozik az állampolgárságáról is.
- Az ingatlan pontos megjelölése: település, fekvés (belterület, külterület), helyrajzi szám, és az eladott tulajdoni hányad.
- A jog és a jogcím: a tulajdonjog átruházása adásvétel jogcímén.
- A felek megállapodása: a vételár és a lényeges feltételek.
- Az eladó bejegyzési engedélye: feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulás a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez. Gyakran külön okiratban adják ki, és a teljes vételár kifizetéséig az ügyvédnél marad letétben.
- A keltezés helye és ideje, aláírások, ügyvédi ellenjegyzés.
Szokásos elemek: ezektől lesz jó a szerződés
- Vételár és fizetési ütemezés: foglaló, további részletek, a hitelből fizetett rész, a határidők, és hová utal a vevő (eladó számlája, ügyvédi letéti számla, az eladó bankja a hitel kiváltására).
- Foglaló vagy előleg, egyértelműen megnevezve (lásd lent).
- Tulajdonjog-fenntartás: az eladó a teljes vételár megfizetéséig fenntartja a tulajdonjogát; addig a vevő javára a tulajdonjog-fenntartással kapcsolatos vevői jogot jegyzik be.
- Tehermentesség: az eladó szavatolja, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes, vagy rögzítik, melyik terhet hogyan és miből törlik.
- Birtokbaadás: időpont, feltétel (általában a teljes vételár megfizetése), az ingatlan állapota, jegyzőkönyv.
- Rezsi és közös költség: nyilatkozat a tartozásmentességről, és az elszámolás a birtokbaadás napjával.
- Az ingatlan állapota, tartozékok: ismert hibák, a vevő megtekintette, mi marad benne (beépített bútor, gépek).
- Energetikai tanúsítvány: azonosítója, és hogy a vevő megkapta (lásd: energetikai tanúsítvány eladáskor).
- Elővásárlási jog: ha van jogosult, az ajánlat közlése és a jogosult nyilatkozata.
- Hiteles vevő: a bank által kért pontok, és mi történik, ha a hitelt nem folyósítják.
- Szerződésszegés: késedelmi kamat, kötbér, póthatáridő, elállási jog.
- Költségviselés: a Ptk. alapszabálya, hogy a birtokátruházás és a tulajdoni lap rendezésének költsége az eladót, az átvétel és a tulajdonváltozás bejegyzésének költsége a vevőt terheli; ettől a szerződésben eltérhettek. Az ügyvédi díjat is itt rögzítsétek.
- Meghatalmazás az ügyvédnek az ingatlanügyi hatósági eljárásra.
Foglaló vagy előleg? A Ptk. szabályai
| Helyzet | Foglaló | Előleg |
|---|---|---|
| Mi ez? | A szerződés megerősítése; csak akkor foglaló, ha a szerződésből ez egyértelműen kitűnik | A vételár előre kifizetett része |
| A szerződés teljesül | Beszámít a vételárba | Beszámít a vételárba |
| A vevő miatt hiúsul meg | A vevő elveszíti | Főszabályként visszajár, a kárt külön lehet követelni |
| Az eladó miatt hiúsul meg | Az eladó kétszeresen fizeti vissza | Visszajár, a kárt külön lehet követelni |
| Senki sem felelős, vagy mindkét fél | Visszajár | Visszajár |
A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszafizetése nem mentesít a szerződésszegés többi következménye alól, de a kötbér és a kártérítés összege a foglalóval csökken. A Ptk. nem szab meg mértéket; a gyakorlatban a vételár 10% körüli részét szokták foglalóként kikötni, a túlzott mértékű foglalót pedig a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti.
Birtokbaadás
A birtokbaadás napjától a vevő szedi a hasznokat, viseli a terheket (rezsi, közös költség) és azt a kárt, amelyért senki sem felel, akkor is, ha a tulajdonjogát még nem jegyezték be. Ezért a napot és az ingatlan állapotát jegyzőkönyvben rögzítsétek: mérőóra-állások (víz, villany, gáz, fűtés), átadott kulcsok, tartozékok, látható hibák. Utána mindketten jelentsétek be a szolgáltatóknak a fogyasztóváltozást.
Tehermentesítés: ha jelzálog van az ingatlanon
Jelzáloghitellel terhelt lakást is eladhatsz. A menet jellemzően:
- A bankodtól igazolást kérsz a hitel végtörlesztéséhez szükséges összegről, és jelzed az előtörlesztést.
- A szerződésben rögzítitek, hogy a vételár megfelelő részét a vevő (vagy a vevő bankja) közvetlenül a te bankodnak utalja.
- A bank a tartozás kiegyenlítése után kiadja a törlési engedélyt, az ügyvéd benyújtja, és a jelzálogjogot törlik.
- A vételár fennmaradó része hozzád kerül.
Ugyanígy rendezni kell a haszonélvezetet, a végrehajtási jogot vagy az elidegenítési és terhelési tilalmat. A szerződés előtt mindig friss tulajdoni lapot nézzetek.
Ha a vevő hitelből vásárol
- A bankok jellemzően azt kérik, hogy a vételár utolsó részlete legyen a hitelből fizetett rész, vagyis előbb a foglaló és az önerő, végül a banki folyósítás.
- A bank értékbecslést készíttet az ingatlanról; ha ez a vételár alatt marad, a vevőnek több önerő kell. Ezt jobb a szerződés előtt tudni.
- Tulajdonjog-fenntartásnál a bank általában azt kéri, hogy a bejegyzési engedély ügyvédi letétbe kerüljön, és a teljes vételár után benyújtsák.
- A hitel miatt hosszabb a teljesítési határidő; a szerződéses határidőt a bank folyósítási feltételeihez igazítsátok.
Elővásárlási jog
Ha valakit elővásárlási jog illet meg (például a tulajdonostársat osztatlan közös tulajdonban, vagy akinek ezt szerződésben, bejegyezve biztosították), a kapott vételi ajánlatot az elfogadása előtt teljes terjedelmében közölnöd kell vele. Ha ugyanazokkal a feltételekkel elfogadja, a szerződés vele jön létre; ha a határidőn belül nem nyilatkozik, eladhatsz a vevődnek ugyanilyen vagy számodra kedvezőbb feltételekkel. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésest.
Mennyi az ügyvédi díj?
Az ügyvédi díj a törvény szerint szabad megállapodás tárgya, hivatalos díjtáblázat nincs. Tájékoztató jelleggel: lakás-adásvételnél a piaci gyakorlatban a díj jellemzően a vételár 0,5-1%-a, sok irodánál minimumdíjjal vagy fix összeggel; bonyolultabb ügyekben (terhek, több tulajdonos, osztatlan közös tulajdon, hitel) ennél több is lehet. Az ügyvéd a szerződéskötéskor köteles írásban tájékoztatni azokról a költségekről, amelyeket a díj nem tartalmaz.
A folyamat és az időigény
- Megegyezés a vevővel az árban és a fő feltételekben (birtokbaadás, fizetési ütem), gyakran írásos vételi ajánlattal. A tárgyaláshoz sokat segít, ha tudod, mennyit érnek a hasonló ingatlanok: ezt egy Árbecslés megmutatja.
- Ügyvéd, adatok, iratok: tulajdoni lap, személyes adatok, energetikai tanúsítvány, hiteltartozás igazolása, társasháznál a közös költség igazolása. A teljes listát az ingatlan eladás iratairól szóló útmutató tartalmazza.
- Szerződéskötés, foglaló: az ügyvéd ellenjegyzi és elektronikusan benyújtja a szerződést az ingatlanügyi hatósághoz, ezzel az illetékkiszabás is elindul.
- A vételár további részei, a hitel folyósítása, tehermentesítés.
- Birtokbaadás a teljes vételár után, jegyzőkönyvvel.
- A vevő tulajdonjogának bejegyzése, tulajdonjog-fenntartásnál a letétben lévő bejegyzési engedély benyújtásával.
- Utána: a vevő megkapja az illeték fizetési meghagyását (vagyonszerzési illeték), te pedig a következő év május 20-ig bevallod az eladást, ha SZJA-köteles (ingatlan eladás utáni adó).
A határidőket a szerződés rögzíti, nem a jogszabály. Önerős vevővel a megegyezéstől a birtokbaadásig néhány hét is elég lehet; hitelnél a bírálat, a banki értékbecslés és a folyósítás miatt jellemzően hosszabb, ezért a bankkal egyeztetett, reális határidőt írjatok a szerződésbe. Egyedi helyzetben (örökölt vagy osztatlan közös tulajdonú ingatlan, cég vagy külföldi fél) a részleteket az ügyvéddel beszéld meg.
Gyakori kérdések
Van ingyenes adásvételi szerződés minta ingatlanra?
Az interneten találsz mintákat, de önmagában egyikkel sem lehet a vevő tulajdonjogát bejegyeztetni: ehhez ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzése (vagy közjegyzői okirat) és elektronikus benyújtás kell, a földhivatali eljárásban pedig kötelező a jogi képviselet. A minta a felkészüléshez hasznos, a szerződést az ügyvéd készíti el.
Mennyi a foglaló ingatlan adásvételnél?
A törvény nem határozza meg; a gyakorlatban a vételár 10% körüli részét szokták kikötni. A túlzott mértékű foglalót a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti.
Mi a különbség a foglaló és az előleg között?
A foglalót az veszíti el, aki miatt a szerződés meghiúsul; ha az eladó a felelős, kétszeresen kell visszafizetnie. Az előleg a vételár előre fizetett része, ami a szerződés meghiúsulásakor főszabályként visszajár, a kárt külön lehet követelni. Foglaló csak az, amit a szerződés egyértelműen annak nevez.
Ki fizeti az ügyvédet ingatlan eladásnál?
Az ügyvédi díj a felek megállapodásán múlik; gyakran a vevő bízza meg és fizeti az ügyvédet, de mindkét fél fogadhat saját ügyvédet. A díj szabad megállapodás tárgya, tájékoztató jelleggel jellemzően a vételár 0,5-1%-a.
Mennyi idő alatt zajlik le egy ingatlan adásvétel?
A határidőket a szerződés rögzíti. Önerős vevővel a megegyezéstől a birtokbaadásig néhány hét is elég lehet, hitelből vásárló vevővel a banki bírálat és folyósítás miatt hosszabb. A tulajdonjog bejegyzése a teljes vételár kifizetése után történik.
Eladható a lakás, ha jelzáloghitel van rajta?
Igen. A vételár egy részét a vevő vagy a bankja közvetlenül az eladó bankjának utalja, a bank a tartozás rendezése után kiadja a törlési engedélyt, és a jelzálogjogot törlik. Az ügyvéd ezt a szerződésben lépésenként rögzíti.
- Nemzeti Jogszabálytár: 2021. évi C. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (35., 42. §)
- Nemzeti Jogszabálytár: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (5:81., 6:185., 6:215-6:218., 6:221-6:223. §)
- Nemzeti Jogszabálytár: 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről (28., 30., 44. §)
- OTP Bank: Ingatlan adásvételi szerződés tartalmi elvárások (2026. június)
- Ingatlan eladás lépésről lépésre: a teljes menet a döntéstől a birtokbaadásig
- Ingatlan eladás: szükséges iratok, igazolások és nyilatkozatok ellenőrzőlistája
- Vagyonszerzési illeték 2026-ban: ki fizeti ingatlan eladásakor, mennyi, és milyen kedvezmények vannak
- Ingatlan eladás utáni adó 2026-ban: mikor kell SZJA-t fizetni, mennyit, és hogyan vallod be
- Árbecslés a hasonló hirdetések alapján